2015.03.25 14:48
Nagyon boldog vagyok, hogy az április 12-ei FittAnyus lábformáló napra már kezdenek betelni a helyek. 🙂
Tegnap elvittem a fürdőruhám anyagát a varrónőhöz, két hét múlva mehetek próbálni. Addig csak életem eddigi legnehezebb versenyfelkészülését kellene tartanom. Hhhuuuu…ez most nagyon nem könnyű. Minden egyes nap, szó szerint megküzdeni a színpadi formáért. És hogy mi benne a legnehezebb? Azt hiszem, azt minden diétázó anyuka átérzi, ha azt mondom, hogy a gyerkőc kajája. A túrórudi, tejszelet, keksz, joghurt, sajtok, amire nem mondhatom azt a gyereknek, hogy ezt most nem kapod meg, mert anya versenydiétázik.
Amíg nem volt gyerkőc addig egész egyszerűen nem vettem ilyen dolgokat, tehát nem is tudtam otthon hozzányúlni. A szülés után 8 hónappal történő színpadra állás előtti felkészülési időszakban a gyerkőc pedig még nemigen evett ilyeneket, tehát szintén nem volt itthon. Most a heti 5 súlyzós, 4-5 kardió edzés és sok-sok munka, család, kevés alvás mellett tartani egy komolyabb versenydiétát….hhhhuuuu…..
Senki ne higgye azt, hogy az életmódom ellenére (tehát hogy off szezonban sem eszem cukros, fehér lisztes termékeket, hanem az egészséges, diétás ételeket, édességeket fogyasztom) ez most könnyű!
Jellemzően ilyenkor azt kérdezik az emberek, hogy minek kínzod magad, mi értelme van ennek?
Persze, az emberek nagyobb része kényelmes, és nem szeret kilépni a komfort zónájából.
Félre értés ne essék, ez nem kínzás. A sok-sok kilépés a komfort zónámból egyértelműen az én személyes fejlődésemet szolgálja mind fizikai és mind lelki síkon. Rengeteget tesz hozzá ahhoz, aki jelenleg vagyok személyiségben, akaraterőben, kitartásban. Azt vallom ahhoz, hogy többek legyünk, fejlődjünk, elérjük a kitűzött céljainkat, igenis ki kell lépni a komfort zónánkból, időnként komoly harcokat kell vívni önmagunkkal. Nem mást kell legyőzni, hanem egyes egyedül önmagukat! Ha ez sikerül, akkor már győztesek vagyunk!(színpadi eredménytől függetlenül)
A nehéz pillanatokban pl. egy keményebb lábedzés alatt, vizualizálni szoktam a kitűzött célt (ez esetben a kívánt színpadi formát) és csak erre koncentrálok, semmi másra. Nem rivalizálok senkivel, nem érdekel, hogy más hogyan készül, diétázik, hogyan edz, csak a saját fejlődésem érdekel, hogy önmagamhoz képest jobb legyek. Ennyi. A rivalizálás, irigység rengeteg energiát vesz el az embertől, olyan energiát, amit a saját fejlődésére fordíthatna az egyén, teljesen felesleges.
A versenyig még 5 hét van hátra, addig jópárszor a saját fejlődésemre fordíthatom a komfort zónám elhagyását 🙂
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.