2014.07.27 21:39
Egy újabb „vicces” időszak kezdődik nálunk:
Egyrészt a gyerkőc önállóan enni tanul. Ma már a fal is tejpépes lett a konyhában, arról nem is beszélve, hogy miután befejezzük az étkezést, egyre több időt vesz igénybe a takarítás. 🙂
Másrészt -mivel igazi felfedező típus,- most a legújabb szórakozása, hogy izomból püföli a tv-t. Nekem az ilyen helyzetekben igazi kihívás fegyelmezni a gyereket, ugyanis ha rászólok, rám néz és teli szájjal vigyorog.
Most egy ilyen széles vigyorra mit és hogyan lehet reagálni?????
Van, hogy ilyenkor a férjem szól rá, és én addig elfordulva „sírok” a nevetéstől, és van, hogy én próbálok kemény lenni, addig a férjem bújik el röhögve. Nehéz vele ilyenkor komolynak maradni, ez tényleg igazi kihívás mindkettőnk számára.
Na, most aztán tényleg azt lehet rám mondani, hogy nem normális, elvetemült.
Tegnap még azt írtam, hogy a szombati nap után, ma pihi lesz az edzésben, de nem bírtam ki, muszály volt délelőtt edzenem egy kicsit. 🙂
A vasárnap többi része családi lazulós volt, sétáltunk eső után a napsütésben, és játszottunk a gyerkőccel. Jó volt 🙂
Ja, és megpróbáltam ebédre összedobni egy kis túrógombócot, de abból inkább hagyjuk, mi lett… :))) A férjem azt mondta, hogy ha lenne malacunk akkor az legalább jól lakna vele.. :))))
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.