Nem célba érni nehéz, hanem eljutni a rajtig

2014.05.21 12:59

Nem akarom elkiabálni, de talán beválni látszódik a rizspép vacsorára. 2 napja fürdés után a tápszer helyett rizspépet kap a kis maki, és azóta enni csak egyszer kel fel éjszaka. Nekem, már ez is óriási előre haladás! 🙂

Tegnap délután akárhogy játszottam a gyerkőccel, semmi nem volt jó neki, így fogtam, bepakoltam a babakocsiba, és irány a falu határa, szőlős domboldalak, napsütés, jó idő, imádom!

A ma délelőtti lábedzésbe azt hittem belehalok. Egyáltalán nem esett jól. Vannak ilyen napok, amikor legszívesebben bele sem kezdenék az edzésbe, de ha legyőzöm önmagam, és végig csinálom az aznapra előírt mozgás adagot, utána sokkal jobban érzem magam.

Mióta meg van a gyerkőc, és lassan 1 éve nem alszom, sokszor tényleg túl fáradt vagyok még ahhoz is, hogy az edzőcipőm bepakoljam a táskámba, beüljek a kocsiba és elinduljak az edzőterem felé. Az elmúlt verseny felkészülés alatt is, nem egyszer fogat összeszorítva álltam neki az edzéseknek. De soha nem adtam fel, mindíg nekiálltam. Ilyenkor az első 2-3 gyakorlat amin túl kell lennem, és utána már csak azt veszem észre, hogy befejeztem az edzést. Valóban, sokszor elkezdeni nehéz. Főleg akkor, ha igazából nem is tudjuk eldönteni a sok információ áradatban, hogy számunkra melyik opció lenne a legmegfelelőbb. Még a csapból is „a diéta, fogyókúra, hogyan mozogj, mit csinálj, hogy leolvadjanak a kg-id” folyik, elméletben már mindenki profi, azonban az a tapasztalat, hogy az információk a gyakorlatban mégsem úgy működnek.

Elkezdeni valamit, amit eddig nem, vagy másként csináltunk, átállítani az agyat egy másik szemléletmódra pl. sorozatos sikertelen fogyókúrák helyett inkább életmódváltásra, sokszor tényleg nehéz, de nem lehetetlen. Van hogy halogatja az ember, van hogy győzködi magát, hogy jó ez így, ahogy most csinálom. Így is lehet, de lehet másként is, ahogy jobban érezheted magad. Mostanában sokszor hallom a médiában ezt a kijelentést, hogy fogadd el magad, olyannak amilyen vagy. Ez is egy opció, de az egészségünk ettől még nem lesz jobb, és ettől még ugyanúgy jelentkezhetnek a túlsúly okozta panaszok, és lássuk be, jól kinézni mindenki szeret. De ha nem is a testi oldalát nézem a dolgoknak, arra is azt mondom, hogy mindíg lehet változni, változtatni, fejlődni, formálódni hozzáállásunkban, személyiségünkben is.

Nekem sem volt könnyű szülés után újból elmenni edzeni, hiába sportoltam a terhességet megelőzően.  A 8 hetet kivártam a császármetszés miatt, és utána az első néhány edzés kimondottan rosszul esett, pedig nem csináltam nagy dolgokat, csak kicsit kocogtam, és mélyhátizom gyakorlatokat végeztem. De tudtam, hogy valahol újból el kell kezdenem a mozgást, és azt is tudtam, hogy ezt a céljaim megvalósításáért teszem, és lehet, hogy akkor éppen nem, de utána sokkal jobban érzem majd magam.

Vélemény, hozzászólás?