A húsvét sikeresen zajlott diéta szempontjából. Nem ettem félre, tartottam magam az előírtakhoz. Tegnap délelőtt miután meglocsolt a kis családom, húsvét ide – húsvét oda, elmentem edzeni egy kicsit. Aztán délután még bementünk a városba a Bárány fesztiválra, sétáltunk egy kicsit a Városligetben és a Hősök terén, ezzel zárultak az ünnepek.
Már csak 5 nap van hátra a versenyig, így ma már változtattam a kaján. Visszavettem a szénhidrátot (50 gr szénhidrát/nap, ez is leginkább zöldségekből), és megemeltem a fehérje bevitelt. Nem sózom a húst és párolt zöldséget, egyetlen fűszer, amit használok még a héten, az a petrezselyem.
A minimális szénhidrát bevitel mellett, a kis maki ma nem könnyítette meg a dolgom, egész nap nyűgös volt. Így kora délután komoly mentális harcot folytattam magammal és a húsvéti maradék sütivel. Aki valaha diétázott már komolyan, az biztos ismeri azt az érzést, amikor ott állsz szemben a finomabbnál finomabb falatokkal, a kezed már nyúlna érte, de az agy folyamatosan duruzsol, hogy ezt bizony most nem kellene megenned. Ahogy mindíg hangsúlyozom, minden fejben dől el! Van úgy, hogy erősebbek vagyunk, van úgy hogy kevésbé, de mindíg van választási lehetőség: választhattam volna azt, hogy kb. 1-2 percig, amíg megeszem a sütit, a cukortól ideiglenesen jól érzem magam, de amint annak elmúlik a hatása, azonnal a „pocsékul vagyok, és csalódott, mert félre ettem” érzés kerít hatalmába. Ehelyett komoly mentális harcok árán ugyan, de azt választottam, hogy inkább megeszem a tonhalat jó nagy adag salátával, és elmegyek a gyerekkel sétálni, és nem utolsó sorban megveregetem a saját vállam, mert büszke lehetek magamra, erős voltam,a cukor nem győzőtt le 🙂
Ez a hét, a minimális szénhidrát bevitel miatt, valószínűleg nem fog a könnyebbek közé tartozni, de mint minden nehezebb időszak, csak átmeneti állapot, így ez is az lesz.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.