2014.02.19 10:16

A tegnapi napunk tényleg nem tartozott a könnyebbek közé. Az én kis Életem szinte egész nap nyűglődött, ráfogtam az időjárásra, aztán ki tudja miért volt. Persze mire haza jött az apukája, elővette a kisangyal énjét, a férjem meg ilyenkor nem is érti miről beszélek, hogy nyűgös volt napközben. Lehet, hogy a gyerek csak engem szivat, és marha jót röhög ilyenkor magában??!! 🙂

A ma reggelt, miután gyorsan megcsináltam magamnak az egész napra való kaját, egy kis hasazással kezdtem.

                               8×25 hasprés soft ball-on, majd 4×25 lábemelés talajon

A tegnap esti edzésbe azt hittem belehalok. Lenyomtam egy kondi órát, ami még viszonylag jól is ment, itt kijött belőlem az egésznapos nyűglődés után az összes feszültség, ez jól esett. Az utána következő súlyzós rész viszont most nagyon nehezen ment. Ilyenkor borzasztóan számolom a sorozat, illetve ismétlésszámokat, hogy mennyi van még hátra, és csak egyetlen egy dolog jár a fejemben, az, hogy április 26.-án büszkén állhassak a színpadon, hogy elértem ezt a formát 9 hónappal a szülés után, és a fiam és a férjem büszke lehessen rám. 🙂

Mindezt egy fogyókúrával nem lehet elérni.

Ahogy sok ember gondolja: „majd tavasszal egy kicsit sanyargatom magam, aztán jó lesz rám a tavalyi farmer, szoknya, vagy fürdőruha, ennyit még talán kibírok, úgyis csak néhány hétről van szó!”

A legtöbb ember a fogyást a súlycsökkentéssel azonosítja, rááll a mérlegre és kevesebbet mutasson, ez a lényeg. Igen ám, meg lehet közelíteni ebből a szempontból is, csak aztán ne csodálkozzunk, ha az elvesztett kg-ok villámgyorsan visszajönnek, és a formánk sem olyan, amit elképzeltünk.

Ha valaki drasztikus fogyókúrával súlyt veszít, az nem egyenlő a zsírcsökkenéssel. Ha tartós eredményt szeretnél, akkor a zsírcsökkentésre kell koncentrálnod és nem elsősorban arra, hogy a mérleg nyelve kevesebbet mutasson.

„Majd néhány hétig koplalok, aztán jó lesz…”

Igen, az emberek többsége fogyókúrában, azaz kúraszerű alkalmakban gondolkodik. Ebben az esetben leginkább drasztikus kalóriamegvonásról van szó, amire a szervezet drasztikus módon reagál. Azonnal elkezd tartalékolni, mert nem kap elég tápanyagot, energiát, majd ha az embernek már tényleg kopog a szeme a több napos/hetes koplalástól, akkor szépen visszatér az eddig is folytatott étkezésekhez (mert egy életen át, lássuk be, nem lehet, nem tudunk koplalni, éhezni), a kg-ok meg hipp-hopp ismét hamar felszaladnak. Azaz bátran kijelenthetjük, hogy a fogyókúrával éppen az ellenkezőjét érjük el annak, mint amit szeretnénk.

A testsúly helyett inkább a testzsírzázalékot érdemes mérni. A köztudatban az van, ha veszítessz a súlyodból, akkor tuti a zsírpárnáidat adod le. Sajnos ez nem így van. 🙁 A fogyókúrák legnagyobb részével (50-60%) nem a zsírból, hanem a zsír alatt rejlő izmokból és a szervezet víz és glükogén tartalmából veszít az ember. Se szép alak, se energia… ez a tuti biztos eredménye egy „jó” kis fogyókúrának.