2014.11.10 14:26
Még pénteken este bementünk Pestre a gyerkőcnek téli cipőt venni, elvégre már november van. Már a várandósságom alatt féltem ettől a jelenségtől:
Nem, nem a cipővásárlástól, hanem attól, hogy ott kell állnom, emellett a béna zenélő-mozgó játékok mellett, mert a gyerekek többsége odáig meg vissza van ezekért. Hál’ Istennek ott még nem tartunk, hogy pénzt kell bedobálni, de gyanítom, hogy nagyon hamar el fog jönni az az időszak is. Emlékszem, amikor még a pocakomban volt a kis maki, és láttam anyukákat szenvedő-unott fejjel ott állni az ilyen kacat zenélő-villogó mozdony, helikopter, és még tudom is én, hogy mik mellett, mondtam a férjemnek, hogy remélem nekünk nem kell majd itt állnunk. Hát… de igen, az én gyerekemnek is tetszik, és még pénzt is fogok bele dobni… nem is olyan sokára… 🙁
Szombaton reggel a zsírégető aerobik órám után, lementünk a szüleimhez vidékre. Apukámék megint nagyon jófejek voltak, gondoltak rám, és nyúl husit készítettek, gombás rizzsel.
Emellett persze volt még töltött káposzta és marha pörkölt is, hogy senki ne maradjon éhen. Anyukám pedig az unokája kedvenc sütijét készítette el, almáslepényt, és sütött mellé pogácsát is. Mivel egész héten visszafogtam a szénhidrát fogyasztásom, még diétás nasi sem volt, így úgy gondoltam belefér egy kis ‘bűnözés’ a hétvégén, megkóstoltam az almáslepényt és a pogácsát is.
Vasárnap este értünk haza, nagyon elfáradtam, így semmi másra nem vágytam, csak egy forró fürdőre, és arra, hogy kialudjam magam. A forró fürdőt ugyan kipipálhattam, de alvást azt nem. Este 10-től, reggel 6-ig hétszer keltem fel a gyerkőchöz. Elképzelésem sincs, hogy miért ébredt fel ennyiszer, de én reggelre úgy néztem ki, mint aki kapott 2-t a szeme alá, olyan sötét karikáim lettek a nem alvástól. Ezzel még nem is lenne olyan nagy baj, viszont azzal igen, hogy az alváshiány felborítja a hormonháztartás egyensúlyát, érintve azokat a hormonokat is, amelyek az étvágyat szabályozzák. A kialvatlanság, a fáradtság fokozza a vágyakozást a cukros ételek után, amelyek hirtelen megemelik a vércukorszintet, és így gyors energiaszint növekedést okoznak.
Az ennyire nem alvós éjszakák után úgy érzem, hogy egész nap csak enni tudnék. Ilyenkor ezt nehéz visszafogni, ugyanis nemcsak fáradt és ingerültebb vagyok, hanem az elfogyasztandó élelmiszerek kiválasztásánál is nagyobb eséllyel hozhatok rossz döntést.
Ezt úgy szoktam kivédeni, hogy a minőségi ételekből eszem többet. Több zöldség, több rizs, több fehérje, hogy elvegye az éhségérzetem, és legyen energiám a nap végéig. Ha ez kevés lenne, akkor nassolni valóként eszem néhány szem aszalt szilvát, vagy pirított mandulát, diót.
Ha Veled is előfordul ez az érzés, hogy egész nap csak ennél és ennél, azért mert fáradt vagy, nem aludtad ki magad, vagy feszült vagy a munkád miatt, akkor egyél többet a minőségi, alacsony glikémiás indexű élelmiszerekből, amelyek segítenek a vércukorszint stabilizálásban, ezzel nem árthatsz nagyon az alakodnak, persze azért a mozgást azt ne hanyagold el.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.